Cookies on the PokerWorks Website

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on the PokerWorks website. However, if you would like to, you can change your cookie settings at any time.

Continue using cookies

Napi pókerhírek | Élő póker | Versenybeszámolók

2008 World Poker Open – 3-mas verseny, $500+50 NLHE, döntő asztal, második rész

Megosztás
*Az első rész folytatása*

Már csak hatan vannak versenyben:

1-es szék: Tony Hartmann
3-as szék: Rhudy Maxwell
5-ös szék: John Von Holle
6-os szék: Frank Kassela
8-as szék: Jonathan Tare
9-es szék: Terry Stewart

Jonathan Tare agresszív volt első cselekvőként, és ennek folytatásaként a cutoff helyről első cselekvőként ráemelt Tony Hartmann nagyvakjára. Tony nem ijedt meg ettől, és Tare 24,000-es emelését (a vakok ekkor 4,000/8,000-en) 85,000-ig. Az emelés túl nagy volt Tare számára, azonban tudatja Tonyval nemtetszését, amikor megjegyzi: "ember, te csak szórakozol velem." Ő valóban ezt tette...pocket királyokkal...ahogy megmutatta azokat, talán azért, hogy ezzel azt üzenje, kizárólag erős kezekkel emel. Háromszor ászokkal és egyszer királyokkal.

Frank és Tony hecceli egymást a 2005-ös PLHE WSOP döntő asztalával, ahol mindketten játszottak. Kassela elmondta, hogy közel egy évbe tellett számára, amíg túltette magát azon a vereségen, amit Chantől szenvedett el...nagyon közel volt akkor a karkötőhöz. "Végig átkozottul jól játszottam azon a versenyen" - mondta.

Rhudy Maxwell nem tett semmit sem azóta, hogy duplázott Hartmann kárára, és most ismét különösen kevés zsetonja van. Első cselekvőként all-in megy a kisvakról, amit John Von Holle A-8-cal ad meg. Rhudy a bedobásban reménykedett, mivel felfordítja lapjait...Q-7. Ahogy az sokszor megtörténik, a szerencse most is az esélytelenebbet támogatja, és egy dáma jön le a flopra, majd egy másodperc múlva a turnre is, amivel Maxwell garantáltan dupláz és most már 75,000 zsetonja van.

Nem telt el újabb öt perc, mire Maxwell ismét középre tolta összes zsetonját. Mindenki foldolt Terry Stewartig, aki a buttonon 30,000-ig emelt. Rhudy a lapjaira nézett, és megrázta a fejét, mintha nem örülne azok láttán, majd egy kis szünet, és végül all-in ment. Hmmmm. Majdnem biztos voltam abban, hogy ászok vagy királyok vannak nála, de nem tudom hibáztatni Stewartot, amiért megadta pocket bubikkal. Persze Rhudynak ászai voltak és duplázott, amivel két leosztás alatt semmiből rengeteg zsetonja lett.

Frank Kassela 26,000-ig emelt a buttonról, és Jonathan Tare egy általa már sokat alkalmazott lépést alkalmazott, vagyis visszaemelt egy pozíció-emelésre. Ezúttal all-in ment, további 124,000-ért. Stewart volt a nagyvak, a lapjaira nézett és habozás vagy gondolkozás nélkül bejelentette: "All-in vagyok" - ez összesen 91,000-et jelentett. A döntés Franknél volt, aki ezt mondta: „A-Q van nálam. Nem biztos, hogy most be tudom dobni."

Aztán végül megadta, és tényleg A-Q volt nála. Tare káró 10-9-et mutatott, Terry Stewart viszont ászokat. Ahogy ez általában igaz, ha A-Q találkozik ászokkal, az ászok kitartottak, és új Terry Stewart lett az új chipleader több mint 350,000-rel. Kasselának már csak 175,000-e van, Jonathan Tare pedig a hatodik helyen esett ki, $9,879-os nyereménnyel.

A következő leosztásban Frank Kassela 26,000-ig emelt első cselekvőként, Terry Stewart pedig ismét játszani akart vele, és csak megadta. A flopra a 10-10-9 lapok jöttek le. Kassela nyitott 60,000-rel, és mintha ászok lennének nála, Stewart határozottan bejelentette: "All-in vagyok."

Kassela mégsem hitt neki, és mivel már zsetonjainak fele eleve középen volt, heteseivel megadta a hívást. Két outban bízhatott, mivel Stewart kőr K-10-et, vagyis floppolt drillt mutatott. Bár biztos vagyok benne, hogy arra számítottatok, hogy bejön a két out, most nem ez történt, és Frank Kassela az ötödik helyről esett ki, amiért nyereménye $11,855 volt.

Terry Stewart újfent szerzett zsetonjaival új játékba kezdett, folyamatos emelésekkel. Egészen addig, amíg mindenki bedobta előtte, és a kisvakról - egyszerűen csak ennyit írhatok - „Stewart ráemelt Hartmann nagyvakjára." És megtette...újra és újra...és minden alkalommal, amikor Hartmann megnézte a lapjait, ellenségesen nézett Terryre, majd foldolt.

Stewart úgy dörzsölgette lapjait a kezében, mint egy kisfiú az édességboltban. "Fázol?" - kérdeztem.

"Nem" - válaszolt - "Izgatott vagyok."

Addigra már több mint 600,000 zsetonja volt, és ő irányította a versenyt. Az ő zsetonjai, amiket elveszthet, és megértem az izgalmát, de a póker a legboldogabb emberből is egy depressziós elmebeteget csinálhat alig pár pillanat alatt...és meg is teszi.

Rhudy Maxwell 45,000-ig emelt, Stewart pedig folytatta agresszív játékát, és all-in ment a nagyvakról. Maxwell nem dobta be, megadta A-Q-val. Nagy párbaj volt, hiszen Stewartnál négyesek voltak. Egy dáma jött fel azonban a flopra, és Maxwell - aki már 50,000 alatt volt kevesebb mint 30 perce - előtt most már több mint 300,000 volt. Stewart jópár zsetont elvesztett, de még mindig ő volt a verseny chipleadere 440,000-rel.

Nem volt meglepetés, amikor Stewart ismét ráemelt Hartmann nagyvakjára. Tony megnézte a kezét - pikk A-4 -, és úgy döntött, elég lesz. "All-in vagyok" - mondta. Az időzítése nem is lehetett volna rosszabb, hiszen Stewartnak ezúttal hatosai voltak, és megadta az all-int. A flop 5-2-8 volt. Hartmann további 4 outot kapott az ász mellé. A turn egy hetes volt. Ha a river nem hármas vagy ász lett volna, az a verseny végét jelentette volna Tony számára. A river lelohasztotta Terryt...nem tudta elhinni, amit lát, amikor az osztó egy hármast fordított fel. Percekkel azelőtt 600,000 zsetonja volt, most azonban 300,000 alá apadt. Hartmannak most 325,000-e volt, és ismét mindenki esélyes lett a győzelemre.

Mindeközben Johnny Grooms azzal szórakoztatta magát, hogy a versenyteremben az összes tévét a Spongya Bobra kapcsolta, és bejelentette: „nincs Fox-unk, amin a focit nézhetnénk, de élőben közvetítik az AM rádión."

Hartmann megkérdezte Grooms-ot, hogy nem volt-e azelőtt DJ egy sztriptízklubban...valóban az a bemondó-típusú hangja van. Jó látni, hogy van olyan, aki nem veszi nagyon komolyan az egészet, mégis jól végzi dolgát.

John Von Hollénál van a legkevesebb zseton négyük közül, mégis 40,000-ig emel, amivel még ennyit sem hagyott maga előtt. Tony Hartmann nagyon szeretné kiejteni, de az az érzése, hogy nem tudná legyőzni, és ezt közli is, mikor megmutatja, majd bedobja hatosait. John rátesz egy lapáttal Tony bizonyosságára, amikor kilenceseket mutat neki.

Hartmann belimpel a buttonról, és a flopra a Q-5-4 lapok jönnek le. Rhudy nyit 40,000-rel, és Hartmann a végtelenségig töpreng - amire akkor hajlamos, ha jó lapjai vannak -, majd 80,000-el, a minimummal emel. Maxwell meg akarja adni az emelést, de nem tud dönteni. "Dobd csak be, szünet lesz" - mondja neki Hartmann, próbálva ezzel Maxwellt megadásra vagy emelésre késztetni. Maxwell nem kapja be a csalit, és bedobja - nekem Q-9-ként emlegetett - lapjait. Tony felvillant egy ötös szettet. Nem tudom, miért mutatta meg lapjait, mivel úgy tűnt, hogy ezzel csak újra megerősíti, amit én, és valószínűleg a többi játékos is tudtunk.

A játékosok visszatértek a rövid szünetről, és a "Terry ráemel Tonyra" műsor folytatódott. Annyira nyilvánvaló volt, hogy Terry barátai nevettek a lelátókon, Terry pedig élvezettel csatlakozott hozzájuk. Érezhető volt Tony frusztrációja, de tudtam, hogy a megfelelő pillanatra várt, ahol visszavághat.

A játék folytatódott, a következő 30 percben senki nem nézett egy flopot sem. Ha valaki emelt, mindenki más bedobta. Egy elmezavar kellett - Terry Stewart belimpelése a kisvakon -, és végre láthattunk egy flopot. A flopra az A-Q-2 lapok jöttek fel, és mindkét játékos checkelt. A turn hetese után Terry 30,000-rel nyitott, amit Hartmann megadott. A river egy hatos volt. Stewart óvatosan leszámolt pár zsetont és tétjét az asztal közepére tette. 80,000. Hartmann megadta pocket bubijaival. A bubik elég jók voltak, Stewartnál ugyanis mindössze egy hetes volt. "Talán most már nem emelgetsz rám többet" - fűzte hozzá Tony.

Terry a következő leosztásban emelt.

Rhudy ismét azt kockáztatta, hogy elveszíti zsetonjai többségét. All-in ment a kisvakról, John pedig megadta. Rhudynál A-4 volt John hatosai ellen. A flop J-5-2 volt. A turn egy hetes. A riverre egy ász jött le, és John csődbe ment, mindössze 60,000-e maradt, Rhudy pedig ismét visszaült a nyeregbe, 250,000 zsetonnal.

A következő három leosztás az alábbiak szerint zajlott:

John emel, mindenki foldol.
John emel, mindenki foldol.
John emel, mindenki foldol.

Ez alatt a három leosztás alatt John 60,000-ről visszahozta magát 170,000-re. Az első all-in volt talán a legjobb lehetőség, hogy valaki megadja. 10,000/20,000-res vakoknál és 3,000-res anténál Stewartnak meg kellett volna adnia a 40,000-et, hogy ezzel 102,000-et nyerhessen (vagyis a pot odds 2,5:1 volt). Hibázott azzal, hogy megnézte lapjait, és úgy döntött, hogy az eltérő színű 9-2-vel nem éri meg John duplázását kockáztatni.

15 perc telt el addig, míg John újra all-in ment. Ezúttal Rhudy Maxwell megadta az all-int, és John borzasztóan érezhette magát, amikor Rhudy tízeseivel kellett szembenéznie, ugyanis nála csak hetesek voltak. Az asztal nem segített John kezén, és 15,000 zsetonja maradt a leosztás után. John a következő leosztásban all-in ment a nagyvakról, és 10-2-ét legyőzte Rhudy 10-7-e, Maxwell ugyanis két párt floppolt. John Von Holle a negyedik helyen esett ki, nyereménye $13,831.

A háromfős játék kezdetén Stewartnak 450K-300K-300K zsetonfölénye volt a másik két játékossal szemben. Öt órába tellett, hogy eljussunk eddig a pontig, viszont innentől csak 15 perc telt el, és vége volt. Rhudy kiegészítette a kisvakot és Terryvel együtt nézték meg a 9-8-3 flopot. Rhudy checkelt, majd megadta Terry 60,000-es tétjét. A turn egy újabb hármas volt. "All-in vagyok" - mondta Maxwell, és összes zsetonját középre tolta. Mielőtt hasonlóképpen tett volna, Terry „Megadom"-mal reagált, és 5-3-mat, vagyis drillt mutatott. Maxwell lassan játszotta meg top párját J-9-cel, és végül ez okozta vesztét, mivel nem jött fel egy kilences a riverre. Rhudy Maxwell a harmadik helyen végzett, $15,806-os nyereménnyel.

A heads-up párbaj két leosztás alatt eldőlt, mivel Tony úgy döntött, hogy nem hagyja Terryt játszadozni. Terry 60,000-rel nyitotta a potot pikk 10-9-el, Tony pedig all-in ment K-4-el. Terry nem gondolkozott sokat, mivel 3:1-es zsetonfölénye volt, és megadta az emelést. A floppon az A-J-3 lapok jöttek le, melyek közül kettő pikk volt, ezzel flöss-esélyt adva Terrynek. A turn nem hozta meg a flösst, viszont egy kilences párt adott Terrynek, és mikor a riveren nem jött király, a versenynek vége lett. Tony Hartmann végzett másodikként, nyereménye $31,613.

Győzelme után röviden elbeszélgettem Terry Stewarttal. Bár ez még csak a második versenye volt, sok időt töltött pókeres barátaival a versenystratégiák elemzésével. Ezek a beszélgetések vezették végül arra, hogy olyan agresszív legyen a döntő asztalnál. Véleményem szerint az agresszív játék nyerte meg számára a versenyt, mivel így túl tudott jutni az este során azon a pár alkalmon, amikor nem volt szerencséje (például amikor bubikat kapott ászokkal szemben, vagy amikor hatosokkal A-4 ellen veszített), mivel elég zsetont gyűjtött ahhoz, hogy túlélje ezeket a helyzeteket. A nagy leosztás számára egyértelműen az volt, amikor ászokat kapott, és Kassela, valamint Tare emelt és visszaemelt előtte. Kétség sem férhet azonban ahhoz, hogy MEGÉRDEMELTE ezt a győzelmet, mivel könyörtelen nagy stackes pókert játszott.

Terry Stewart lett a 2008-as WPO 3-mas versenyének győztese, amivel $550-ból keresett $61,255-t. Nem is olyan rossz egynapi munkáért. Gratulálunk Terrynek!