Cookies on the PokerWorks Website

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on the PokerWorks website. However, if you would like to, you can change your cookie settings at any time.

Continue using cookies

Napi pókerhírek | A póker pulzusa | Távol az asztaltól

Két tanulmány is kimutatta: a póker tudás-játék!

Megosztás
Nemrég két tanulmányt adtak ki a Cleveland-i Case Western Reserve Egyetemen, melyek a pókert vizsgálták. A tanulmányok kifejezetten azzal foglalkoznak, hogy a pókerben nyújtott teljesítmény szerencse vagy tudás kérdése-e. A témát mindenki vitatja, a háztartásoktól kezdve a Kongresszus nyilvános tárgyalásaival bezárólag. A tanulmányok eredményei pedig ismét bebizonyítják, hogy a póker tudás-játék.

Michael DeDonno a Case Western Pszichológia Tanszékén PhD hallgató, Douglas Detterman pedig ugyanezen tanszék egyik professzora. A páros közzétette kutatása eredményeit a két tanulmányban, majd az adatokat újra megjelentette a „Gaming Law Review” című folyóirat. A „Science Daily” szintén érdeklődést mutatott a tanulmányokat illetően, és kiadta az eredményeket.

DeDonno eredetileg az intelligencia és a pókertehetség között feltételezett összefüggést akarta bebizonyítani, azonban a figyelme hamarosan a szerencse-tudás vitára összpontosult.

Az első tanulmányt DeDonno és Detterman készítette, akik egy választható középnyugati magánegyetem 41 diákját vizsgálták – 29 urat és 12 hölgyet. A diákok nyolc, 25 leosztásból álló játékot játszottak le a Turbo Texas Hold’em for Windows programmal – ami egy 10 résztvevős játék számítógépes szimulációja –, ami úgy volt beállítva, hogy minden diáknak ugyanazokat a véletlenszerűen kiválasztott leosztásokat kelljen lejátszania.

Az oktatott csoportot póker stratégiával kapcsolatos információkkal látták el – többek között a pókerkezek erősségének táblázatával, információkkal arról, hogy milyen fontos a többi játékos döntéseinek megfigyelése, valamint a feszes játék fogalmával. A kontroll csoport másrészt kizárólag a póker történelméről kapott adatokat. Ezt megelőzően minden diák kitöltött egy kérdőívet, ami kiderítette addigi tapasztalataikat a játékról.

Az adatokat az egyes játékrészek végére nyert vagy vesztett pénzmennyiség szerint gyűjtötték össze és elemezték ki, amihez egyszerű pontszámokat rendeltek, a fent említett információk átadása előtt és után. A tanulmány jelentése szerint “Az elemzés rávilágított arra, hogy a játékok között átadott oktatás hatása lényeges volt. Azok a diákok, akik pókerstratégiai információkat kaptak, messze lehagyták azok eredményeit, akiket kizárólag a póker történelméről tájékoztattunk.”

Ennek az előzetes tanulmánynak a célja az volt, hogy kiderüljön, mennyire hatásos az oktatás. “Az oktatás hatására javult teljesítmény bizonyíték arra, hogy a póker tudás alapú elfoglaltság.”

A második tanulmányt szintén DeDonno és Dettermann készítette, ezúttal 46 diákkal egy előzetes pszichológia tanfolyamról, ugyanezen intézményből. Ők három, egyenként két órás szakaszt játszottak végig, melyek mindegyike 6 játékot tartalmazott, játékonként 40 pókerleosztással - vagyis összesen 720 leosztást játszottak le. Az első szakasz egy, a póker alapszabályait ismertető előadást követően kezdődött. A közbenső szakaszok között az oktatott csoport tagjainak stratégiával foglalkozó segédanyagot adtak, míg a kontroll csoport a póker történelmével kapcsolatos anyagot kapott.

Annak érdekében, hogy a diákokat a legjobb játékukra motiválják, a résztvevők között egy Apple iPod-ot sorsoltak ki egy sorsjátékban, amire a magasabb pontszámú résztvevők több szelvényt kaptak.

A második tanulmány célja annak lemérése volt, hogy mennyi értéke van a többféle stratégiának és az azok gyakorlására szánt időnek. A kutatók azt akarták látni, hogy a további pókerstratégiai segédanyagot kapó csoport statisztikailag jelentős javulást mutat-e a kontroll csoporttal szemben, és végül valóban erre az eredményre jutottak.

A legnagyobb befolyást az elején kiosztott segédanyag gyakorolta a játékra, ami a pókerkezek erősségét és a kevesebb kéz megjátszásának fontosságát ismertette. Annak a csoportnak a tagjai, amelyik megkapta ezt az anyagot, kevesebb kezet játszottak meg, mint a kontroll csoport tagjai, és ennek eredményeként javult a teljesítményük.

A második tanulmány elsődleges eredményei három jelentéssel bírnak. Az első szerint a teljesítmény javult a stratégiai segédanyagokkal. A második azt állítja, hogy ez a javulás szinte azonnal megjelent, amint megkapták a segédanyagokat. A harmadik végül arra mutat rá, hogy a kevesebb kéz megjátszásának az eredményeként jelent meg a teljesítmény javulása.

DeDonno és Detterman a következőkkel foglalta össze felfedezését:

“Egyértelmű a felfedezés, miszerint a póker tudás alapú játék. Mindkét tanulmány során az oktatást kapott résztvevők teljesítménye messze felülmúlta azokat, akik nem kaptak segítséget. Annak tekintetében, hogy a póker összetett tudást igényel, valahogy meglepően hat, hogy még ilyen alapvető segítség és korlátozott gyakorlás is hatást gyakorolhat. A szerencse (a véletlen tényező) elrejti azt a tényt, hogy a póker tudás alapú játék. Azonban ahogy ezek a tanulmányok is kimutatták, a hosszú távú végeredmény szerint a tudás meghatározó tényező.”