Cookies on the PokerWorks Website

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on the PokerWorks website. However, if you would like to, you can change your cookie settings at any time.

Continue using cookies

Napi pókerhírek | Versenysorozatok | World Series of Poker | WSOP 2008

A $10,000-os WSOP főverseny – 1A nap nézőpontjai

Megosztás
Elérkezett a póker nagy napja. Az előkészületek már a 2007-es WSOP vége előtt elkezdődtek. Nem sajnálták rá az időt és az energiát a játékosok és a vezetők sem, hogy a 2008-as World Series of Poker $10,000-os No-Limit Hold’em világbajnoksága zökkenőmentesen folyhasson le. Mikor 2008. július 3-ával elérkezett az idő, úgy tűnt mindenki felkészült.

A játékosok készen álltak. Volt, aki már elég korán, 10:30-kor megérkezett, hogy jelentkezzenek, bóklásszon az előtermekben, lelkileg ráhangolódjanak az első napra, ami számításaik szerint a következő hét napos kaland első napja, ami végül a döntő asztalhoz vezet. A tömegben voltak profik, akik pontosan tudták, mit tegyenek, mire számíthatnak, amíg az alkalmi és a kezdő játékosok különös figyelmet szenteltek annak, hogy meglegyen a megfelelő felszerelésük – iPod, WSOP dzseki, üveges víz, kedvenc póló, családtag kíséret. Valahogyan az első napra érkezett játékosok nagy része úgy viselkedett, mint azok a gyerekek. akik először mennek iskolába. Idegesek, de izgatottak. Nem tudják pontosan, mi vár rájuk, de biztosak benne, hogy a legmagasabb osztályban végeznek.

A Harrah’s is készen állt. A személyzet felkészült, és kiképzett volt. Minden asztal fel volt szerelve zsetonkészlettel, „All In” márkájú üveges vízzel, Everest Poker ülőpárnákkal, minden játékosnak. A poker musical dallamai szóltak halkan a hangszórókból, amit a Rio-ban mutattak be. A University of Nevada Las Vegas rezesbandája az utolsó simításokat végezte a fellépésük előtt. Az osztókkal még egyszer egyeztettek, hogy minden a helyén van-e, majd figyelmeztették a személyzetet, hogy az ajtók hamarosan nyílnak.

És valóban. A játékosok elözönlötték a termet, keresve az asztalukat és a színes szektorokat a földön. Egy apró problémát az okozott - ami miatt jelentősen kevesebb játékos volt, mint számítottak rá -, hogy pár szektort megváltoztattak. Azok, akik a Brasilia teremben ültek volna, át lettek helyezve az Amazon terem piros szektorába. Szerencsére a terem személyzete segítőkész volt, illetve a versenyrendező, Jack Effel hangosbemondón keresztül tett bejelentései is igen hasznosnak bizonyultak.

Mikor a játékosok nagy része már leült, Effel üdvözölt mindenkit, és bemutatta Jeffrey Pollack-ot. Mikor a formalitások lezajlottak, Pollack bemutatta azt a személyt, aki megnyitja a versenyt – Wayne Newtont. Mr. Las Vegas egy hátsó ajtón keresztül érkezett, 10 táncos lány kíséretében, akik a Jubilee burlesque show at Bally’s-ból jöttek. Tovább mentek a terem közepén felállított kis színpadhoz, majd Newton üdvözölte a tömeget. A UNLV banda is bevonult a terembe, körbevették a színpadot, majd rázendítettek a Viva Las Vegas-ra. Newton szólt pár szót, nem kihagyva a legfontosabbat: „Shuffle up and deal!” (Keverjenek és osszanak!)

Mialatt a banda és Newton elhagyták a termet, a fotósok is szétszéledtek, és elkezdődött az, amiért itt vagyunk ma. Először is, teljesen nyilvánvaló, hogy a játékosok nagy része izgatott volt. Beszédesek voltak, még a viccelődéseken túl is, de amint bejelentették az első kiesőt, ráeszméltek, hogy akár ők is lehetnek a következők. Komoly hangulat ült a terem nagy részére, ami meg is illet egy ilyen komoly versenyt.

Egy humoros mellékzönge volt, amikor Norman Chad, az ESPN televíziós kommentátora bandukolt a teremben az első órában, majd később napközben. Sok játékost lehetett látni, ahogy felé mutogatnak, majd összesúgnak. Elképzelt gondolatok: Mit mondana rólam Norman a TV-ben?

Bár a fent említett komolyság és intenzitás a legtöbb asztalnál kézzel fogható volt, mégis nem kevesen akadtak, akik kivételt képeztek. Mivel ez a főverseny, az ESPN kamerái pásztázzák a termet, akciót, érdekességet kutatva egész nap. Természetesen voltak olyan játékosok, akik nem tudták megállni, hogy ne tegyenek valami olyat, amit biztos, hogy felhasználnak majd valamelyik adásban. Volt, aki hangoskodott, viccelődött, visszataszítóan viselkedett, vagy valami vitathatót mondott. Pár esetben nem feltétlenül a kamerák kedvért tették, hanem reménykedve abban, hogy esetleg bármelyik médiában szerepelhetnek.

A másik oldalról, a tömegben ott voltak a hírességek, akik tökéletesen az ellenkezőjét művelték. Az olyan játékosok, mint Ray Romano, Mekhi Phifer és Jason Alexander visszafogottnak tűntek, és próbáltak a kamerák elől elbújni. Az ESPN nem habozott középpontba helyezni őket, és a kameraidőt sem sajnálta tőlük, de legtöbbjük azt kívánta, bár ne szúrták volna ki - had legyenek pókerjátékosok, és had tudjanak komolyan játszani. Azok, akik életük nagy részét rivaldafényben töltik, gyakran egy kis ismeretlenségért könyörögnek pókerezés közben.

Mindent egybevetve, a nap nagy része eseménymentes volt – leszámítva azt, amikor Joe Sebok a kiesése után az ajtót kirúgva hagyta el a termet. Miután a nyitány körüli felhajtás és a csillogás percei elmúltak, az emberek hamar rájöttek, hogy ez egy komoly pókerverseny - valószínűleg a legnagyobb és feltehetőleg a legjövedelmezőbb, amin valaha részt vettek- , és a játékuk olyanra változott, mint az összes többi versenyen. Komolyra és céltudatosra.

A World Series of Poker főversenye tehát elkezdődött, és 3 további első nap van még hátra. Ne hagyd ki az eseményeket és a további perspektívákat!