Cookies on the PokerWorks Website

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on the PokerWorks website. However, if you would like to, you can change your cookie settings at any time.

Continue using cookies

Napi pókerhírek | Versenysorozatok | World Series of Poker | WSOP 2008

A buborék kidurran – hírek az WSOP főversenyének 3 napjáról

Megosztás
18:25

Azon csodálkozom, hogy vajon miért kell a játékosoknak belemenniük hatalmas pot-okba sérülékeny kezekkel? Rögtön az előttem lévő asztalnál voltam szemtanúja, ahogy 250,000 zsetont kellett átadnia az egyik játékosnak, az ellenfelének, amikor 9-6-4-es lapok voltak az asztalon, és neki bubik voltak a kezében. Az ellenfele, aki visszaemelt rá, majd negyedjére is emelt, egyértelműen 6-os set-je volt. Az emberünk, akinek bubijai voltak elvesztette a chip leader pozícióját, 600,000 zsetonról a még mindig egészséges, de mégis más jelentésű 350,000-re csökkent. Miután a leosztásnak vége lett, felállt, majd elhagyta a termet, bevágva az ajtót maga után. Pár perc múlva visszatért, és emelt az első három leosztás alkalmával, amibe beszállt. Senki sem akart semmit tenni vele, így megnyerve a vakokat és ante-kat (kötelező téteket).

766 játékos maradt, 100-nak kell még kiesnie. Fél óra van még a vacsora szünetig.

18:50

Brian Schaedlich-nek sikerült szépen visszafejlődnie, és már nem annyira ideges mint a első két szint alatt. Nagyjából fél millió zsetonig sikerült visszatornásznia magát a szünet közeledtével. Beszéltem Steve-el a verseny főrendezőjével, aki elmondta, hogy szinkron leosztás lesz, ha már csak 675 játékos marad, és ha egyszerre többen esnek ki a 666. helyen akkor megosztják a nyereményt közöttük.

A sajtósok, verseny személyzet és Harrah’s alkalmazottak tömege mászkál a megfogyatkozott asztalok között, lehetetlenné téve a tájékozódást a versenyteremben. Valójában Nolan Dalla, a sajtó főrendező bejelentette, hogy a sajtósok nem állhatnak a folyosókon, és lesznek még további megszorítások is, amint a buborék elkezdődik. A vacsora szünet 5 perc múlva kezdődik, és már csak 747 játékos van játékban.

19:54

Visszajöttem a vacsora szünetről, és most 733-an vannak játékban, ami azt jelenti, hogy 14 játékos búcsúzott 5 perc alatt. Ki mondta, hogy feszesebbé válik a játék, amint a fizetős helyekhez közeledünk?


21:10

Amikor a játékosok is visszatértek az asztalok között álldogáltam, és beszélgettem egy fickóval, aki nagyon ismerős volt nekem, de nem emlékeztem ki is ő. Arról beszélgettünk, hogy hogy megy neki a verseny, de végül nem tudtam megállni, hogy meg ne kérdezzem, hogy ki is ő?

„Ismerősnek tűnsz, honnan ismerhetlek?” kérdeztem.

„A tavalyi versenyről,” válaszolta

Aha, megvan. Ő volt az a srác aki kiejtette Maria Ho-t és veleegyütt egy csapat ittas barátot, családtagot a korlátok mellől. Kevin Farry. A legjobb 20 között végzett tavaly, és idén is jó esélye van hogy fizetős helyen végezzen, hiszen volt 170,000 zsetonja a szünet előtt. Odasétáltam az asztalához, hogy lefotózzam, és láttam, hogy all-in-en van egyszínű K-J-val, ászok ellen. Hááát, nos ezért ez túl sok volt. Farry bosszúsan nézett magára, majd elhagyta az Amazon termet.

Még mindig akadnak all-in és megadás kiáltások az osztóktól, de a kiesések lelassultak. 702 játékos maradt, ami azt jelenti, hogy 45 perc alatt 31 játékost vesztettünk el. Erősen kétlem, hogy a következő 45 percben megint búcsúzunk 31 játékostól. Egy ember épp most sétált el mellettem, leszegett fejjel, motyogott valamit magában. Az ajtóhoz szaladt, és közelről belerúgott, hogy kinyíljon. Jól nevelt tipp = kiesett.

Egy másik asztalnál egy játékos gondolkodás nélkül megadott egy all-in-re hívást. Az asztalon K-Q-8-10-3 volt, és a játékosunknak kézbeosztott 8-asai voltak. Az ellenfele A-J-t mutatott, legmagasabb sort összehozva, miután a 8-asokat birtokló játékos ünnepelni kezdett, azt hitte megnyerte a pot-ot. Odament pár barátjához, a korlátokhoz, pacsizott velük, mielőtt a játékosok az asztalánál megmondták volna neki, hogy vesztett. Kínos volt, átbújt a korlátok kötelei alatt, hogy megkönnyítse az útját a nézők között.

22:00

678 játékos maradt. A nézőket kitiltották az asztalok közötti területekről, és a rajongók összetömörültek 5-6 rétegben. Aggódó feleségek, barátnők és haverok nézelődtek, remélve, hogy elkaphatnak egy futó pillantást attól a játékostól, akiért szorítanak. Kérdezték az emberek, hogy tudnék-e segíteni nekik, és közre is működtem párszor, de ez nem egy olyan dolog, amit mindenkinek meg tudsz tenni, szóval mondtam nekik, hogy tovább kell mennem.

Mike Matusow és Phil Hellmuth folytatták a zsetonok gyűjtögetését. Egy nagyon érdekes főverseny körvonalazódik éppen előttünk, hiszen elég sok nagy név van még a mezőnyben. Mások, akiket még láttam: Allen Cunningham, Robert Mizrachi, Victor Ramdin, Shawn Sheikhan, Hoyt Corkins, Gus Hansen és Mark Vos. Mindannyijuknak átlag fölötti zsetonmennyiség áll rendelkezésükre.

22:05

Elérkeztünk a szinkron leosztáshoz, és a versenyfőrendező megkérte az osztókat, hogy álljanak fel, ha leosztás végig ment. A játékosok rohannak kifelé, egy rögtönzött mosdószünetre, amíg azt várják, hogy kezdődjön. Nollan Dalla megkérte a sajtót, hogy álljanak oldalra.

23:35

Nincs még egy olyan pillanat a pókerben, mint a WSOP főverseny buborékja. A levegőben tapintható a feszültség és az izgalom, amint a játékosok közelebb és közelebb kerülnek a pénzükhöz. A játékosok a székeik szélén ülnek… páran nem mernek játszani egy leosztást sem, míg mások előnyt kovácsolnak mások félelmeiből. Egy játékos a verseny termen kívüli asztalnál ült. Megkérdeztem, hogy miért nem pókerezik, mire elmesélte hogy biztosra akar menni, hogy nem kap ászokat vagy királyokat, ami után esetleg kiesne. Hevad Khan a másik oldalt képviselte, aki előnyt tudott szerezni a buborékból, és 40 százalékkal megnövelte zsetonjai számát, anélkül hogy megjátszott volna egy leosztást is. Más profik és agresszív amatőrök is ugyan ezt tették.

Minden alkalommal, mikor egy all-in és egy magadás elhangzott, az operatőrök oda rohantak az asztalhoz, más asztaloktól is csatlakoztak játékosok a tömeghez, amivel egy hatalmas 5 réteg vastag körgyűrűt hoztak létre az asztal körül. A versenyfőrendező egy környi vak büntetést vezetett be azon játékosoknak, akik elhagyják a helyüket. Senki sem törődött vele.

667-en maradtak, így fogadást kötöttem a sajtó egy másik tagjával, hogy mennyi leosztás kell ahhoz, hogy kidurranjon a buborék. Én arra fogadtam, hogy három vagy kevesebb. Az első leosztás lezajlott, de nem esett ki senki. Következett a második leosztás, mire az ESPN kamerái egy hátsó sarok asztal körül rajzottak. Egy játékos le-föl kezdett ugrálni, és nem sokára egy tapshullám söpört végig, ami zsibongásba váltott, amint a játékosok felkiáltottak.

Mindenki boldog. Profik, amatőrök egyaránt. Nem fontos hogy Phil Hellmuth-nak vagy Brian Schaedlich-nek hívnak, ez egy nagyon különleges pillanat.

A játékosok pacsiztak egymással voltak, akik ölelkeztek, mások egy kör sört vagy szendvicset rendeltek a társaiknak. Azonnal telefonálni kezdtek a szeretteiknek, hogy elmondják a jó hírt. Kőkemény 3 játéknap után végre elérték az első céljukat. Talán nem ez a végső cél, de a nyomás, hogy visszanyerjék a nevezési díjat leszállt vállaikról. Egy srác az egyik barátjával beszélt telefonon. Ezt mondta, „Itt kellett volna lenned ebben a pillanatban. Hihetetlen volt. Az egyik legcsodálatosabb dolog volt, amiben valaha részem volt. ”

Igen, ez az. Még mindig hátra van 2 órányi játék, de úgy gondolom ez egy jó pont véget vessek az estémnek.