Cookies on the PokerWorks Website

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on the PokerWorks website. However, if you would like to, you can change your cookie settings at any time.

Continue using cookies

Napi pókerhírek | A póker pulzusa | Szerencsejáték és a jog

A póker tudós- Jeremy 'Chipsteela' Menard- a második sóhajtás

Megosztás
Egy újabb izgalmas résszel térek vissza. A legutóbbi cikkben, néhány olyan leosztásról értekeztem, amelyek segítségével a buborékjátéktól egészen a döntő asztalig jutottam a Sunday Second Chance versenyen a PokerStars -on. A következő vasárnapon ismét sikerült eljutnom az egyik vasárnapi főverseny döntő asztalának közelébe. Ezúttal a $200-os, re-buyos, PokerStars eseményen sikerült jól szerepelni, ráadásul az egyik legerősebb online pókeres mezőnyben. Kezdődjön tehát a verseny elemzése!

A re-buyos periódusnál elég sokat kockáztattam, de úgy gondolom, hogy ez a stratégia nyereséges az online re-buyos eseményeken. Azonban, ha nincsenek jó lapjaid, akkor ez a módszer igencsak költségessé válhat a számodra. Nagy előnyt jelent, ha a re-buyos periódus lezárulása után nagy zsetonmennyiséggel rendelkezel egy ilyen kemény mezőnyben. Egy olyan egyszerű módszert alkalmaztam az agresszív játékosokkal szemben, amely segítségével nem adtam lehetőséget nekik arra, hogy a támadó játékukkal sok kasszát nyerjenek. Nagyon fontos, hogy nyomás alatt tudd tartani azokat az ellenfeleket, akik kevés zsetonmennyiséggel rendelkeznek. Tudnod kell, hogy milyen lapokkal szabad megadni az emeléseket a short stack játékosok (short stack alatt értem a 10-15 nagyvak alatt rendelkező ellenfeleket) ellen. Három leosztás rajzolódik ki előttem, melyek után majdnem ledobtam a laptopomat az erkélyről.

Az első leosztásban én voltam a chip leader 220,000 zsetonnal, ekkor már csak 19 játékos volt hátra a versenyben a 2,000/4,000/400-as vakszinteknél. Kisvakból 3-3 lapokat kaptam. Meglepődtem, amikor preflop mindenki eldobta a lapját, és ebben a pillanatban nekem döntést kellett hoznom. A nagyvak pozícióban ülő játékosnak 55,000 zsetonja volt, amellyel még mindenkire veszélyes lehet. Ha csak háromszoros nagyvakkal emelek, akkor lehetőséget adok neki, hogy all-in menjen közepes lapokkal, utána pedig nehéz döntést kell meghoznom. Ez nem lepett volna meg, hiszen a játékosok többsége nagyon agresszívan játszott a verseny során. Pár másodperc gondolkodás után úgy döntöttem, hogy a megfelelő játék ebben az esetben, ha all-int mondok, ezzel ugyanis egy olyan szituációba hozom a riválisomat, amelyben fel kell tennie az összes zsetonját. Ha megadja az emelést, akkor valószínű, hogy pénzfeldobásos szituációba fogunk kerülni. Sajnos a csirkefogó tartott és hölgyeket (Q-Q) mutatott, és valahogy ilyenkor a gyengébb lap sohasem nyer.

A következő érdekes leosztás akkor volt, amikor már csak 15-en maradtunk a küzdelmekben a 3,000/6,000/600-as vakszinteknél. Egy eléggé kemény asztalhoz ültettek át, ugyanis Anette_15,Thay3r és USCphildo is az ellenfeleim közé tartozott. Preflop mindenki eldobta a lapját, Thay3r-ig, aki a korongtól kettővel jobbra ült,58,000 zsetonnal; amely kevesebb, volt mint 10 nagyvaknyi zsetonmennyiség. Ebben a szituációban nagyon széles laptartománnyal elvehetem az ellenfelem összes zsetonját, mivel tudtam, hogy ő egy jó játékos, és képes bizonyos szituációkban nagyon agresszívan játszani. Tudtam, hogy képes all-in menni A-x-szel, magas lapokkal, azonos színű kapcsolódó lapokkal és bármilyen párral. Arra számítottam, hogy betolja az asztal közepére az összes zsetonját-én a cut-off pozícióban ültem 7-7 lapokat tartva a kezemben. Ha a Poker Stove programot alkalmazzuk, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy az én kezem előnyben van azzal a laptartománnyal szemben, amivel az ellenfelem all-in mehet.

Ekkor 144,000 zsetonom volt, szóval ismét egy nagy döntést kellett meghoznom. Ha csak a megadás mellett döntök, akkor esélyt adok a többi játékosnak, hogy all-in menjenek, ami szörnyű lett volna számomra, mivel el kellett volna dobnom a lapomat egy olyan kasszánál, amely már közel akkora volt, mint a stackem fele. Azonban, ha én mondok all-int, akkor elszigetelem a mögöttem ülő ellenfeleket, és egy olyan mutatásos helyzetben leszek, ahol csak egy játékossal kell szembenéznem, így sokkal jobbak a kilátásaim arra, hogy megnyerjem a potot, ráadásul döntés elé állítom az asztalnál ülőket, hogy érdemes-e belefolyniuk egy ilyen kemény leosztásba. Úgy döntöttem, hogy all-int mondok, remélve, hogy a többiek dobni fognak. Nagyon jó esélyeim voltak arra, hogy újból én legyek a chip leader, miután Thay3r különböző színű A-5 lapokat fordított fel. Egészen addig voltam ilyen kedvező helyzetben, amíg riverre nem érkezett az ász. Ász a riveren-mondaná Barry Greenstein. A póker időnként ilyen, de még mindig volt zsetonom.

Egyre közelebb kerültünk a döntő asztalhoz, a vakszintek még nem emelkedtek. Rossz lapokat kaptam a következő körökben, ami különösen rossz dolog, ha short stackként ülsz az asztalnál. Amikor már csak 10-en voltunk hátra a WSOP London bajnoka, Anette_15 úgy döntött, hogy megtámadja a vakomat cut-off pozícióból. Én nagyvak pozícióban ültem T-T-zel, egy olyan lappal amely már sok versenyemnek véget vetett.

55,000 zsetonom volt a 3,000/6,000-as vakszinteknél. Tudtam ha visszaemelek, akkor már jó oddszai vannak a megadásra. A zsetonjaimat az asztal közepére toltam, ő pedig pár pillanatig gondolkozott, majd megadta az emelést K-Q-val. Nem kellett hogy leosszák a boardot, már tudtam, hogy véget ért számomra a verseny. Az élet igazságtalansága ismét beigazolódott, amikor turnre egy Q érkezett. Mit tehetek ilyenkor? Remélem srácok hogy tetszett nektek az írásom, és bízok benne, hogy legközelebb már jó hírekkel szolgálhatok nektek.